Táska. Kettő is, de egy kaptafára

Elkészült a befejezés. :) Ilyenek lettek:

Minden rosszban van valami jó (?)

A betegség ideje alatt rá kellett jönnünk, hogy az Empire State Building-et felépíteni lényegesen könnyebb, mint a a Golden Gate hidat.

Lett szép rózsaszín dobozunk. Kettő is. Egy a fiúnak a fiútól, egy a lánynak a lánytól. Csak mert csak rózsaszín festékünk volt hozzá, abból viszont két árnyalat is.

Mindennapi kenyerünk

Nekünk nem is annyira mindennapi, mint inkább hétvégi kenyér. Azon okból kifolyólag, hogy csak kovásszal készül. A kovász pedig csak teljs kiörlésű rozslisztből. Mivel a kovászos kenyérnek lényegesen több idő kell a keléshez, nem igazán vállalható be hétköznap, munka után. Nincs kenyérsütő gépünk, ezért kézzel gyúrom, formázom és csak úgy szemre, érzésre adom bele a belevalókat. Minden alkalommal, amikor kiveszem, alig várom, hogy megvághassam és megtudjam, hogy milyen lett. Ebből fakadóan az első vágás felülete ilyen:

Szeretjük. Annyira, hogy a fiam kifejezetten ezzel kéri az étket, ha van választási lehetősége.

Ti is szoktatok kenyeret sütni? Hogyan?

Mindenféle

Mostanában nem igazán varrtam. Van már vagy 2 hete is. Akkor két táskának az előkészületeit tettem meg, vagyis a motívumot hímeztem fel. Az este lázmérések között, előtt és után elkezdtem összeállítani, de nem megy az csak úgy! Főként nem, ha beteg egyszerre két gyerek is. Influenza.

Aztán nekem is van egy nyavalyám, amelyről ilyen "vicces" dolgokat írnak, hogy: "nagy terhet ró környezetére, gyakorta ingerült és veszekedős". No meg: "A .......betegek házassága gyakran végződik válással.....". Van 25% esély az öngyilkosságra is. Vagy akár 50 is. A könyv szerint!

Rengeteg ötletem van. Lerajzolni sincs időm, alkalmam. (persze, ha most nem itt gépelnék, hanem rajzolnék, akkor talán....:)  )

Táskára, takaróra, terítőre gondolok. Sokra! Színesre! Persze a fejemben ezek mind gyönyörűségesek.:)

Aztán arról is ábrándozom, hogy asztalom is lesz. Hogy hová tenném, fogalmam sincs.

Aztán egy kicsit jobb, de mivel az én alap HuqvarnaE10-em igen jól varr, helyesebb azt mondani, hogy többet tudó varrógépről is ábrándozom. (Ez a legutolsó a sorban.Miért ide írtam?Biztosan az asztal miatt tűnt logikusnak.)

Aztán utazásról is. Sokszor elfog a vágy, hogy de jól esne egy-egy hosszú hétvége valahol másutt. Aztán színes falakról is álmodom. Nem olyanról ám, mint amilyenre a kisszoba sikeredett. Nem is a színével van a bajom, hanem azzal, hogy bedőltem a boltban és a netem a csili-vili modern festékeknek. Aztán lett valami műanyagbevonatú szobánk. Grrrr...
Aztán arról is ábrándozom, hogy tudok fényképezni. Nem arról, hogy megtanulok, ha nem arról, hogy TUDOK. Nagy különbség.
Aztán arra gondolok, hogy nem tudok magamra gondolni úgy, mint nyugdíjas. Arra sem, hogy idős leszek valaha. Nem arra nem, hogy öreg nem leszek, hanem arra, hogy idős nem leszek. Ez is különbség.
Aztán arra gondolok, hogy holnap elteszem (de lehet még ma) piszkozatba ezt a bejegyzést.

Hogy tud az ember egyszerre ennyi mindenre gondolni? Mert ezek közül 2-3 legalább EGYSZERRE van a fejemben. Nektek is van egyszerre sok gondolat a fejetekben? Most éppen mi?

elvesztem

u.i.:Nem pontos a kifejezés, rájöttem. Az irodalomban, ha egy nő elvész, akkor az nem igazán azt jelenti, mint a "nem találom magm". Nehéz nyelv a magyar, igaz Brachfeld Siegfried?
Aki szeretné megnézni, az kattintson ide.

Tulipános táska

Valakinek megtetszett és kérte, hogy valami hasonlót lehetne-e, csak más béléssel és mágneszárral. Lehetne.

Táska.