2010. szeptember 19., vasárnap

Egy nap Halász Edittel

Némi reggeli érzelmi hullámzások után végülis abszolúte utolsónak, mintegy beesve eljutottam erre a programra. Jó volt.
Edit aranyos, közvetlen. Nekem néha olybá tűnt, mintha az általa készített mesevilág elvarázsolt királynője lenne. Sokat megtudhattunk róla, általa. Sokat készült erre a napra, sok szép munkáját hozta el nekünk testközelbe. Játék is volt, munka is volt. A játékot a MI csapatunk nyerte. (khmm) A nyeremény egy kép volt tőle és egy általa készített textilszív. Aztán még tombola is volt! Ott ezt az Ő kertjében felnőtt (?) tököt nyertem. :)
A kollázs technikával ismerkedhettünk meg. Itt kimaradt számomra egy lépés. Én ugyanis még sohasem csináltam ilyesmit és fogalmam sem volt hogyan kezdjek hozzá. Úgy lestem el az asztaltársaktól, hogy ők hogyan csinálják. :( Nem lesz a kedvencem. A lányomat viszont érdekli. Mégiscsak vennem kell majd ragasztót és fatáblát hozzá.
 A fenti képet készítettem. Edit mondta, hogy ez aztán színes. :) (annak kellett lenni)
Az eredetit inkább nem mutatom meg.
Mondhatnám, hogy az ablakok formái azért olyan cica-szeműek, mert Edit macskái ihlették. (Meg bajusz is van, száj is, ha jól megnézitek. :))

Egy idézet a lányomtól: "Anya, ez olyan szép, hogy azt hittem nem is te csináltad!" Kell nekem ennél több?

2 megjegyzés:

Cecília írta...

Fő az optimizmus! Látod? A lányod rácsodálkozik arra, hogy te egy ilyen színes képet hoztál ki MAGADBÓL. Azaz belülről... üzenet tőle... ennél tényleg nem kell több.

Juhizs írta...

Na! Elindultál a lejtőn Ida! Én is így kezdtem... idézném az anyukámat kb. 7-8 évvel ezelőttről:
"soha nem gondoltam volna Rólad, hogy ilyesmire leszel képes" :-)
(Ja, mint dicséret értendő...)
Amúgy a gyerekkönyvek nem véletlenül színesek, látványosak, csak később szürkülünk bele a felnőttek világába :-(