2011. augusztus 4., csütörtök

Varrónők

Anyukám látogatása váltotta-e ki, de sokat gondolok a gyerekkoromból ismert varrónőnkre, Sárika nénire. Hogy ő micsoda varrónő volt! Nem csak nála jártunk (mert volt egy időszak, amikor nem vállalt háznál varrást), de a két másik elbújhat mögötte, hiába varrtak sokak szerint szépen és jól. Egy egyszerű lábbalhajtós gépet alakítottak át gépi meghajtásúvá. Biztosan ti is láttatok már olyat! Annak idején engem még nem igazán érdekelt a ruhavarrás, legfeljebb is a hímzés, így azzal sem igazán foglalkoztam, hogy milyen gépe is van. A kívánságokat maximálisan teljesítette. Olykor tanácsot adott, hogy a mi alkatunkhoz inkább ezt-azt így-úgy csinálna és beigazítva a  méterben lévő anyagot mutatta meg mi a különbség. Aztán vagy meggyőzött, vagy nem. Amennyiben nem, akkor sem volt további győzködés. Csinálta a szabást-varrást és kihozta a maximumot, amit lehetett. Sokan, nagyon sokan jártak hozzá. A határidő mégsem tolódott ki 2 hétnél tovább. Ráadásul egyedül csinált mindent. Főzött, takarított, mint mindenki más.

Amikor egyetemre kerültem, akkor ismerkedtem meg Erzsike nénivel, aki a  majdnem szomszédunk volt. Hihetetlen erő van abban a nőben! Életkedv, mosoly, érdeklődés, nyitottság....(A mosoly akkor tűnt el egy időre az arcáról, amikor egy Szenteste hirtelen infarktusban meghalt az orvos lánya. Aztán a dédunokák születése újra felragyogtatták a mosolyt, de az már érthető okokból nem volt ugyanolyan.) Egy dolgot tudtam meg róla későn, hogy neki is volt köze a varráshoz. A Debreceni Ruhagyár konfekcótervezője volt. Hihetetlen! Ráadásul riselni is tudott, amíg jó volt a szeme. Manapság, 90 felett ezt már nem csinálja, de megígérte, hogy megtanítja nekem, ha legközelebb arrajárunk.(Tőle van egy rakat régi Fürge Ujjak és Ez a divat.)

Nektek volt/van az életetekben ilyen ismerős, emlék? Van valaki, aki nagy hatással van/volt rátok, hogy éppen azzal foglalkoztok, amivel?(gyöngyözés, hímzés, kötés, írás...akármi!!!)
Annyira szeretnék erről olvasni! Ha hosszú lenne, akkor akár a blogotokra is írhatnátok egy bejegyzést erről, majd hagyjatok egy linket itt nálam légyszíves! Köszönöm.

Forrás: internet

4 megjegyzés:

Miss Scotty írta...

Szia!

Nekem az anyai nagyapám az, akitől nagyon sok mindent tanultam. Gyerekkori emlékem, hogy a nagy konyhájukban ott áll a szátyva és azon sző. Sokszor megengedte, hogy én is átvessem a fonalat :) De volt rokka és varrógép is a háznál, amit a nagymamám használt :)

Üdv. Scotty

Nóra írta...

Anyukám keresztanyja talán... nagyon szépen és sokat varrt magának és a családnak is. Csupa elegancia!
Épp most emlékeztem meg róla én is, a gyerekkori farsangi jelmezeim nagy részét ő készítette.

BN Marianna írta...

Nagyon megfogott ez a bejegyzésed.
Nekem a nagymamám szövőnő volt.Az anyag adott volt és sok ruhát készített.Gyönyörűen kötött és horgolt.Kötni megtanított,horgolásból az alapok megvannak, varrni meg megtanultam magamtól.Ezeket mind a nagyimnak köszönhetem.

Ida13 írta...

Köszönöm ezeket a kommenteket. Melegséggel töltenek el.
Scotty: nagyapa? Kuriózum.
Nóra: Ugye milyen jó megemlékezni róla?
Marianna: engem pedig apukám tanított kötni. :)