2016. március 25., péntek

Nyugdíj- előtakarékosság

Olvasgattam a blogokat a nagyvilágban. Na jó, sokszor csak nézelődök, de minden nap el is olvasok legalább 1-2-t is. Most épp ezen gondolkodtam el. Röviden arról szól, hogy 10 éve van a hölgynek a nyugdíjig és iszonyat nagy anyaghalma van otthon. Amolyan mániákus anyag vásárló. A nyugdíj pedig úgy jön ehhez, hogy most úgy tekint ezen anyag halomra, hogy úgysem fog tudni nyugdíjasként annyit vásárolni majd a csökkent bevételek miatt, így tartalékot képez. Akkor ugyebár több ideje lesz varrogatni, sokkal több anyagra is lesz szüksége ehhez, most tehát amolyan "nyugdíj alapot" képez magának.

Amikor szóba kerül a részmunkaidőm, akkor főként a nyugdíjhoz közelálló kollégák jajjgatnak, de hogy mi lesz a nyugdíjammal majd. Nem lesz-e emiatt alacsonyabb, mert kevesebbet is keresek így, meg a munkaidő is ha számítani fog majd.
Nos, amikor elkezdtem dolgozni anno, akkor még kötelező volt belépni a magánnyugdíjpénztárba. Nem is volt vele gondom. Még némileg meg is nyugtatott, hogy ha meghalok és adózva is bár, de megkaphatják nagyobb részét az itthagyottak és el tudnak temetni belőle. Ösztönözve éreztem magam abban, hogy rendesen bejelentett munkában dolgozzak.
Aztán a társadalom kb. 99%-a "önként" visszalépett a csak állami rendszerbe.
Aztán olvasni lehet arról, hogy nem lesz elég így sem a nyugdíjam, takarékoskodjak mellé. Aztán olvasni lehet, hogy még az sem lehetetlen, hogy tovább emelik majd a nyugdíjkorhatárt. Aztán olvasni lehet, hogy rossz az egészségügy. Aztán egy nyugdíjas néni mondja, hogy az orvosát, mikor hívta, hogy nagyon rosszul érzi magát, akkor annyit mondott neki, hogy majd, ha már ki tud kelni az ágyból, akkor menjen be, majd letette a telefont. A család persze segített neki (munkájukból hazamenve és kórházba víve a nénit). Aztán, amikor tudott, akkor a tb kártyájáért felkereste az orvosát. Meddig tehetik majd meg még a nyugdíjas nénik, hogy orvost válthassanak? (Nem csak a fővárosra gondolok és nagyobb városokra.) Amikor az orvos úgy döntött, hogy a nyugdíjas ráér, eszébe sem jutott, hogy valaki más munka idejével él vissza? ( segítő családtag) Hogy mennyire megbánt és semmibe vesz sok embert? ENGEM is beleértve, aki senkije sem voltam ANNAK a néninek, de akár az anyukám is lehetett volna?
Egy a lényeg: nem számítok. Nem számítok az egészségügynek, csak addig, amíg fizetek. Nem számítok az államnak, csak addig, amíg nem kell rám VISSZAfordítani a befizetéseket. Miért is takarékoskodjak? Felemelik annyira a nyugdíjkorhatárt, hogy ne élhessek nyugdíjasként és addigra annyira leamortizálnak, hogy tényleg ne is élhessek. MOST így érzek. (Igazából már régóta.)
Kit érdekel a részmunkaidő? ! Úgyis változik minden.

Néhány európai országra vonatkozó nyugdíjkorhatáros info megtalálható a neten. Engem, a blogon olvasottak miatt inkább az USA érdekelt. Az előző linken egy már nyugdíjas magyar-amerikai írta le az egészségügyi és nyugdíjhelyzetet. Itt pedig a hazatelepülők biztosításával és nyugdíjával kapcsolatban lehet olvasgatni a kormányzat részéről egy tájékoztatást.


2 megjegyzés:

Frivolina írta...

szia:) mióta betöltöttem a 40et erősen gondolkodom azon, hogy önkéntes nyugdíjpénztárba kellene lépnem, ezzel is biztosítva az időskorom biztonságát. viszont ennek már két éve. pont ezek miatt nem léptem meg, amiket leírtál. mert mi van ha ezeket a pénzeket is önként oda kell adni az államkasszába? kinek is takarékoskodok akkor?
most éljek, érezzem jól magam és hazárdírozzak? - még mindig bizonytalan vagyok...

Ida13 írta...

A párom is rágja fülem miatta, hogy kellene valami, de nem merek. A reményt vették el. :( (Olyasmi hatással van ez rám, mint a Bokros csomag volt a gyermekvállalásra.)Anyagban raktározzunk mi is? :)